A Budapest Music Center (BMC) mára egy kis zenei archívumból Magyarország egyik legbefolyásosabb kulturális központjává nőtte ki magát. Világszínvonalú jazzkoncerteknek, kortárs zenei fesztiváloknak, fiatal magyar tehetségek fellépéseinek és nemzetközi kulturális projekteknek ad otthont. A Gőz László harsonaművész és producer által alapított központ koncerthelyszíneket, könyvtárat, zenei archívumot és a híres Opus Jazz Clubot egyesíti, Budapest kulturális életének megkerülhetetlen részévé válva. Bővebben a budapest-trend oldalán.
Hogyan jött létre a Budapest Music Center?
A Budapest Music Center (BMC) története 1996-ban kezdődött Gőz László magyar harsonaművész, zeneszerző és tanár jóvoltából. Az 1990-es évek közepén egy ambiciózus célt tűzött ki maga elé: egy olyan modern zenei információs központ létrehozását Magyarországon, amely összegyűjti a magyar klasszikus és jazzművészekre, valamint a kortárs zenei művekre vonatkozó adatokat. Akkoriban gyakorlatilag nem létezett hasonlóan kiterjedt adatbázis az országban, így a projekt gyorsan felkeltette a zenei közösség figyelmét.
Kezdetben a Budapest Music Center nem koncerthelyszínnek, hanem archívumnak és kutatóközpontnak indult. A projekt alapját egy folyamatosan frissülő zenei adatbázis adta, amely jelenleg több mint 3000 előadó és 13 500 zenemű adatait tartalmazza. Ezzel párhuzamosan alakult ki a BMC könyvtára is, amely az idők során Magyarország egyik legnagyobb zenei gyűjteményévé vált. Állománya ma már közel 90 ezer könyvet, kottát, hanglemezt és egyéb zenei anyagot számlál. A könyvtár a nagyközönség számára továbbra is ingyenesen látogatható.
A központ a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetett a magyar zenei kultúra népszerűsítésére határon innen és túl. Ennek érdekében hozták létre a BMC mobil pavilont, amely hosszú éveken át képviselte a magyar zenészeket és projekteket Európa és Magyarország legjelentősebb kulturális eseményein. Ennek a tevékenységnek köszönhetően a Budapest Music Centert fokozatosan a magyar és a nemzetközi zenei szcéna közötti egyik legfontosabb közvetítőként kezdték számon tartani.
Fesztiválok, koncertek és a BMC Records megalapítása
A Budapest Music Center már 1997-től aktívan szervezett koncerteket és fesztiválokat a klasszikus, a kortárs és a jazzműfajokban. A központ legismertebb projektjei közé tartozik a Kurtág György zeneszerző munkássága előtt tisztelgő Kurtág 80 fesztivál, a Music Forum Expo elektroakusztikus fórum, az ECM Records kiadóval közös New Series Festival, valamint a BMC Music Flash Classic & Jazz bemutatósorozat. A város kulturális életében különleges helyet vívott ki magának a Budapesti Jazz Fesztivál, amelyet 2003 óta évente rendeznek meg Ferencvárosban.
A központ fejlődésének meghatározó állomása volt saját lemezkiadójának, a BMC Records-nak a létrehozása 1998-ban. A társaság kortárs akadémikus, klasszikus és jazzművek felvételeit kezdte kiadni magyar előadóktól. Idővel a kiadó katalógusa több mint 200 kiadványt számlált, és Magyarország határain túl is hírnevet szerzett. A BMC filozófiája mindvégig a zenei hagyományok tiszteletén, valamint a kísérleti irányzatok és az új hangzások iránti nyitottságon alapult.
Szintén fontos kezdeményezés volt a 2008-ban útjára indított Új Zenei Fórum zeneszerzőverseny, amely a fiatal alkotók támogatását tűzte ki célul. Az ilyen kezdeményezéseknek köszönhetően a Budapest Music Center fokozatosan túlnőtt az archívum vagy koncerthelyszín keretein, és a kortárs magyar zene fejlődésére jelentős hatást gyakorló, teljes értékű kulturális intézménnyé vált.
A Budapest Music Center új épülete
2013 tavaszán a Budapest Music Center Ferencvárosba, egy új épületbe költözött. Ez a lépés véglegessé tette átalakulását zenei archívumból és fesztiválszervezőből Magyarország egyik legfontosabb kulturális központjává. Az alapító Gőz László számára ez egy több évtizedes álom megvalósulását jelentette. A zenész vallomása szerint olyan teret akart létrehozni, amely egyetlen épületben egyesíti a koncerteket, a könyvtárat, az archívumot, a stúdiókat és a zenészek találkozóhelyeit.
Az új komplexum a Mátyás utcában kapott helyet, egy felújított, 19. század végi történelmi épületben. A projekt előkészítése és megvalósítása közel tíz évig tartott, a finanszírozás jelentős része pedig magánforrásokból származott. A nagyszabású beruházás ellenére az alkotók törekedtek a zenészektől zenészeknek szánt életteli tér hangulatának megőrzésére. Éppen ezért a belső kialakítás és a terek elosztása kötetlen és maximálisan kényelmes lett mind a művészek, mind a látogatók számára.
A megnyitás után a Budapest Music Center új épülete gyorsan Budapest kulturális életének szerves részévé vált. Helyet kapott benne a zenei könyvtár, a magyar zenei archívum, a BMC Records irodái, próbatermek és több koncerthelyszín is. A központ fő közösségi tere a modern, körülbelül 300 fős koncertterem lett. Kiváló akusztikájának és kamara jellegű hangulatának köszönhetően klasszikus, kortárs és kísérleti zenei koncertek kedvelt helyszínévé vált.
Opus Jazz Club, könyvtár és a Budapest Music Center zenei terei
A Budapest Music Center új épületének megnyitása után különleges helyet foglalt el annak szerkezetében az Opus Jazz Club — egy olyan jazzklub, amely rövid idő alatt Budapest egyik legismertebb zenei helyszínévé vált. A teret a zenészek és a közönség közötti élő kapcsolat helyszínének szánták, ezért a kezdetektől a kamarazenei hangulatra, a minőségi hangzásra és a szinte napi rendszerességű koncertekre helyezték a hangsúlyt.
Az Opus Jazz Club a komplexum földszintjén nyílt meg, egyesítve a koncerthelyszínt, az éttermet és a kávézót. Az átgondolt térelosztásnak köszönhetően a koncertek több szintről is követhetők, az akusztikai rendszer pedig lehetővé teszi a fellépések lebonyolítását az épületben zajló egyéb eseményektől függetlenül. Ez segített abban, hogy a klub gyorsan a város jazzéletének központjává és nemzetközi zenei projektek helyszínévé váljon.
A 2020-as években az Opus Jazz Clubban rendszeresen fellépnek elismert jazzművészek Magyarországról, Európából és az Egyesült Államokból. Szerzői esteknek, zenei fesztiváloknak, improvizációs esteknek és új albumok bemutatóinak ad otthont. Idővel a klub Közép-Európa egyik legjobb jazztereként szerzett hírnevet. Számos turisztikai és zenei kiadvány kötelező látnivalóként említi Budapesten.
A Budapest Music Center fontos részét képezi a zenei könyvtár is. Az új épületben külön teret alakítottak ki számára, ahol több tízezer könyvet, kottát, bakelit lemezt és archív anyagot őriznek. A könyvtár továbbra is ellátja a BMC eredeti küldetését: a 20. és 21. századi magyar zenére vonatkozó információk gyűjtését és rendszerezését.
A könyvtáron kívül az épületben hangstúdiók is működnek, amelyek lehetővé teszik a zene egyidejű rögzítését a központ több helyiségéből. Ennek köszönhetően a Budapest Music Center nem csupán koncerthelyszín, hanem teljes értékű zenei produkciós központ is. Itt rögzítenek jazzalbumokat, kortárs akadémiai műveket, koncertprogramokat és kísérleti projekteket.
A komplexum mesterkurzusoknak, oktatási szemináriumoknak és fiatal zenészek számára szervezett alkotói találkozóknak is helyet ad. Ebben a tevékenységben jelentős szerepet játszik az Eötvös Péter Intézet, amely a kortárs zene fiatal zeneszerzőit és előadóit támogatja. A koncert-, oktatási és archív tevékenység ötvözésével a Budapest Music Center Magyarország egyik legsokoldalúbb zenei központjának számít.
A Budapest Music Center jövője
Gőz László a Budapest Music Center létrehozásakor kezdettől fogva nem csupán koncerthelyszínként vagy kulturális projektként tekintett rá, hanem egy olyan hosszú távú zenei intézményként, amelynek jelentősége évtizedek múltán is megmarad. Ezért a központ alapítója előre gondoskodott a BMC jövőjéről, és hivatalosan rögzítette létezésének alapelveit.
Gőz László egy különleges írásos végrendeletet hagyott a központ jövőbeli örököseire és vezetőire, amelyben megtiltotta a Budapest Music Center alapkoncepciójának megváltoztatását, az épület átépítését vagy más célokra történő felhasználását. Emellett a dokumentum kizárja a komplexum egyszerű kereskedelmi objektumként való értékesítését is. Így a BMC alkotója igyekezett garantálni, hogy a központ a jövőben is a zenét, a zenészeket és Magyarország kulturális életét szolgálja.
Gőz László számára különösen fontos volt a projekt függetlenségének megőrzése. A Budapest Music Center magánintézmény marad, függetlenül az állami kulturális struktúráktól, ami lehetővé teszi számára, hogy önállóan alakítsa zenei programját, támogassa a kísérleti projekteket és fejlessze a kortárs zenei irányzatokat.
A BMC története jól mutatja, hogyan válhat egyetlen zenész ötlete nagyszabású nemzetközi projektté. Éppen az a szándék, hogy ezt a hangulatot a jövő nemzedékei számára is megőrizzék, vált az egyik fő okává annak, hogy Gőz László úgy döntött: nemcsak mint épületet, hanem mint egyedülálló kulturális teret is megvédi a központot.
Források:
- https://www.graphisoft.com/en-id/case-studies/budapest-music-center/
- https://www.europejazz.net/members/bmc-budapest-music-center
- https://papageno.hu/intermezzo/2024/04/megujult-a-bmc-weboldala/
- https://kultura.hu/hetveneves-a-budapest-music-center-atyja/
- https://24.hu/belfold/2013/03/23/megnyilik-budapest-uj-zenei-kozpontja/
