Az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely Budapest szívében található, hosszú múltra tekint vissza. Az épületet a XIX. század végén orfeumként, azaz színházi és zenei előadások helyszíneként építették. Maga az épület, ami egyben a főváros értékes építészeti emléke, sikeresen ötvözi a velencei gótika, az olasz reneszánsz és a mór építészet elemeit.
Az „Uránia” elnevezés az épületre akkor ragadt, amikor az Uránia Tudományos Szövetség itt kezdte meg előadásainak, felolvasásainak, színházi bemutatóinak, majd később filmvetítéseinek szervezését. Az Uránia mozi történetéről és tevékenységéről bővebben a budapest-trend.eu oldalon tájékozódhat.
Az épület megépítése
Az Uránia mozi építését az 1890-es évek közepén kezdték meg a VIII. kerületi Rákóczi úton. Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor kezdték az alapozást – egyes források 1893-at, míg mások 1895-öt említenek. Az épületet orfeumként, azaz színházi és zenei szórakoztató helyszínként tervezték.
A mozi épületét Schmal Henrik építész tervezte, aki Hamburgból érkezett Budapestre. Sikerült egy igazán különleges épületet létrehoznia, amelyben a velencei gótika és az olasz reneszánsz elemei keverednek. Az épületben azonban leginkább a mór építészet hatásai figyelhetők meg, amelyet az észak-afrikai spanyol és berber stílus befolyásolt.
A teljes építési folyamatot Rimanóczy Kálmán, az építész és építési vállalkozó felügyelte.
A városlakók kulturális kikapcsolódásának helyszíneként szolgáló épületet eredetileg Caprice-nak hívták, majd a neve Alhambrára változott. Később vándorszínészek vették birtokukba, de hamarosan az Uránia Tudományos Szövetség vette át az épületet.
Az Uránia Tudományos Szövetséggel való kapcsolat
A XIX. század végén számos társaság és szervezet alakult, amelyek a felnőttek felvilágosításával foglalkoztak. 1897-ben Budapesten megalakult az Uránia Tudományos Szövetség. A szövetség célja a tudomány népszerűsítése volt a város lakosai között, rendszeresen tartottak előadásokat és felolvasásokat. Az Urániához számos korabeli híres tudós, író és újságíró kapcsolódott.
1899 áprilisában az orfeum, amely addig a városi szórakozás központja volt, valójában az Uránia Tudományos Szövetség székhelyévé vált. Ettől kezdve ebben az épületben tartották a szövetség tudományos előadásait, itt működött a kiadó, amely folyóiratokat és oktatási anyagokat készített. Az Uránia programjában színházi előadások és később filmvetítések is szerepeltek.
Az Uránia szoros kapcsolatban áll az első magyar film, az „A táncz” bemutatásával is. Ez a néma, fekete-fehér film 1901. április 30-án került bemutatásra, és az Urániában vetítették, amelyet akkor tudományos színháznak hívtak. A film fekete-fehér képekből álló mozgó illusztráció volt.
Sajnos, az „A táncz” felvétel nem maradt fenn napjainkig. Csak az újságokban megjelent filmkockák örökítik meg az utókor számára.
1916-tól kezdve az Urániában a tudományos előadások háttérbe szorultak, helyüket a filmvetítések vették át. Ekkorra az épület véglegesen moziként működött tovább.
1930-ban a mozi a német UFA médiavállalat tulajdonába került, amely főként saját gyártású filmeket vetített, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek.
A második világháború után a moziban főként szovjet filmeket vetítettek, de később az épület újra magyar tulajdonba került.
Az „Uránia” a XXI. században
2002-ben a több mint százéves moziépületet felújították. Két 60 fős kamarahelyiséget is kialakítottak benne. Emellett felújították az erkélyt, a nézői páholyokat, és jelentősen korszerűsítették a filmvetítéshez szükséges technikai felszerelést.
2019-ben a fő nézőtér befogadóképességét 460-ról 495 főre növelték. Az év folyamán azonban a földszinten található két kamarahelyiséget ideiglenesen bezárták.
A XXI. század elején az Uránia mozi továbbra is Budapest egyik legszebb filmszínháza maradt. Ezenkívül nemzeti jelentőségű műemlékké nyilvánították.
Az Uránia nemcsak mozi, hanem a filmfesztiválok és más filmes események platformjaként is szolgál.
