Harry Houdini neve szinte mindenki számára ismert. A bűvész legendás szabadulásai a bilincsekből és a bezárt kamrákból a mesterség és a bátorság szimbólumaként vonultak be a történelembe. Azonban kevesen sejtik, hogy ez a nagy illuzionista és színész nem Amerikában, hanem Budapesten született, zsidó emigránsok családjában. Útja tele volt nehézségekkel, kreativitással és rettenthetetlenséggel. És örökre megváltoztatta a mágia világát. Bővebben a budapest-trend oldalon.
Az út kezdete
Harry Houdini, született Weisz Erik, 1874. március 24-én született Budapesten, egy sokgyermekes családban. Édesapja, Weisz Sámuel Mayer, rabbi és jogtanácsos volt, aki főként jiddisül kommunikált. Emellett a családban németül és magyarul is beszéltek. Édesanyja, Steiner Cecília, háztartásbeli volt. Weisz Eriknek hat testvére volt.
Amikor a leendő illuzionista mindössze négyéves volt, a család Amerikába költözött. Az emigránsok először Appleton városában, Wisconsin államban telepedtek le, ahol Weisz Sámuel a Zion Reform Zsidó Gyülekezet rabbija lett. Néhány évvel később a család New Yorkba költözött.
Weisz Erik mindig is nagyon aktív volt. New Yorkban újságárusítással és cipőpucolással keresett pénzt az utcán. Kilencévesen debütált egy utcai színház színpadán, tizenkét évesen pedig még otthonról is elszökött, hogy egy vándorcirkuszhoz csatlakozzon. Egy idő után Erik hazatért, hogy segítsen a szüleinek.
Fiatal korától kezdve a leendő illuzionista sportolt. Futott, úszott és bokszolt. Ezek a készségek hihetetlenül kitartóvá tették, amit később sikeresen használt híres trükkjeiben. A bűvészi karrierjét tizenhét évesen kezdte kártyatrükkök bemutatásával, majd fokozatosan próbálkozott bonyolultabb szabaduló mutatványokkal. Apja halála arra ösztönözte Eriket, hogy teljesen a mágia művészetének szentelje magát.
A Houdini művésznevet a fiatal illuzionista a francia bűvész, Jean-Eugène Robert-Houdin iránti tiszteletből vette fel. Később azonban Harry csalódott bálványában, és 1908-ban egy egész könyvet szentelt a róla szóló mítosz lerombolásának. Ugyanebben az időszakban, vándorcirkuszokban fellépve, Erik megismerkedett Wilhelmina Rahnerrel, aki felesége és színpadi asszisztense lett Bess Houdini álnéven.
Felemelkedés a hírnévhez
1899-ben Harry Houdini megismerkedett Martin Beck impresszárióval, aki azt javasolta neki, hogy a szabadulással kapcsolatos trükkökre összpontosítson. Hamarosan szerződést kötöttek, és 1900-ban Beck elvitte őt egy európai turnéra. A Scotland Yardról való megszökése hat hónapos szerződést és heti háromszáz font sterlinges fizetést hozott Houdininek. A közönség ezután „a bilincsek királyának” nevezte el.
Európai turnéja során Houdini bemutatta képességeit lakatokon, bilincseken és börtönökben. Fellépései előtt nemcsak átkutatták, hanem meztelenre is vetkőztették. Az illuzionista azonban minden alkalommal megtalálta a módját a szabadulásnak. 1904-ben visszatért New Yorkba. Addigra Harry már tehetős ember volt, és hamarosan huszonötezer dollárért vásárolt egy házat.
Houdini Amerikában is hatalmas népszerűségre tett szert. 1908-ban, miután utánzói jelentek meg, a zárt terekből való szabadulásra összpontosított, nem csupán a láncokból és kényszerzubbonyokból való kiszabadulásra. Első híres száma egy vízzel teli és hermetikusan lezárt óriáskancsóból való szabadulás volt. Később koporsókból, cellákból, fülkékből, földbe ásott dobozokból, sőt egy partra vetett bálna gyomrából is kiszabadult.
Houdini akár négy percig is vissza tudta tartani a lélegzetét, de gyakran az élet és halál határán táncolt, és a mutatvány után elvesztette az eszméletét. A legtöbb trükkjét maga találta ki, és csak négy megbízható segédjének engedte meg, hogy felfedje azokat.
A nézők tömegesen látogatták a magyar származású előadó show-it, ami a legjobban fizetett illuzionistává tette. Houdini azonban nem korlátozódott csak a színpadra. Könyveket írt, sokat repült, filmekben szerepelt (első filmjét, a „The Grim Game”-t, amelyet elveszettnek hittek, csak 2015-ben találták meg) és aktívan részt vett a bűvész közösség szervezésében. 1917-től az illuzionista az Amerikai Bűvészek Társaságának elnöke volt, 1923-ban pedig a legrégebbi amerikai bűvészettel foglalkozó cég, a „Martinka and Co.” élére állt.
Mi a helyzet Houdini származásával?
Külföldi weboldalakon találkozhatunk azzal az információval, hogy Harry Houdini amerikai illuzionista. Ugyanakkor számos forrás rámutat, hogy a bűvész Budapesten született. A XX. század eleji újságok mindig hangsúlyozták magyar származását, „magabiztos, elbűvölő mosolyú fiatal magyar bűvészként” jellemezve őt. Houdini egy ideig próbálta elrejteni származását, de erős akcentusa elárulta.
A bűvész először 1907-ben, menedzsere tanácsára állította, hogy az Egyesült Államokban született. Houdini így próbálta erősíteni amerikai imázsát. Később azonban büszkén beszélt magyar gyökereiről. 1910-ben a „The Daily Telegraph” sydney-i újságnak adott interjújában a bűvész ezt mondta: „Azt gondolhatják, túl büszke vagyok ahhoz, hogy ilyen dolgokról beszéljek, de én magyar vagyok, a magyarok pedig mindenekelőtt büszkék.”
A család USA-ba való emigrációja után Houdini többször is ellátogatott szülővárosába, Budapestre. 1901 májusában, egy németországi fellépés után, édesanyjával Magyarországra utazott rokonokhoz és ismerősökhöz. A látogatás alkalmából kibérelte a Király Szálló éttermét, ahol pazar eseményt rendezett. A híres bűvész édesanyja egy olyan ruhát viselt, amelyet kifejezetten Viktória királynő számára készítettek. Azt mondják, ez a fia ajándéka volt. Maga Houdini a naplójában „életem legboldogabb napjaként” írta le ezt a napot.
Azt beszélik, hogy a menedzserei valóban azt tanácsolták neki, hogy rejtse el származását, hogy alkalmazkodjon az amerikai közönséghez. Weisz Erik azonban hamarosan rájött, hogy ezt nem akarja megtenni. Nem titkolta, hogy büszke magyar származására.
A spiritiszták esküdt ellensége
Harry Houdini nemcsak a szabadulás és az illúziók mestere volt, hanem a spiritiszták ádáz ellenfele is. A bűvész nagyon közel állt édesanyjához, így annak 1913-as halála óriási csapás volt számára. Az illuzionista megpróbált kapcsolatba lépni vele spiritisztákon keresztül. Ezek a kísérletek hiábavalónak bizonyultak, de felnyitották a szemét a csalásra és a hiszékeny emberek gyászának kihasználására, amelyet sok médium a saját hasznára fordított.
Houdini aktívan harcolt a spiritualizmus területén elkövetett csalások ellen. Pénzjutalmat ajánlott fel azoknak a médiumoknak, akik bizonyítani tudták természetfeletti képességeiket, de a pénzt soha senki nem kapta meg. A sarlatánok leleplezésére álruhában, egy riporter és egy rendőr kíséretében látogatott el szeánszokra. Így több híres médiumot is leleplezett.
Ezenkívül Houdini könyveket írt, amelyekben a spiritiszták ellen foglalt állást. Azt beszélik, hogy az illuzionista kemény álláspontja ebben a kérdésben még a Sir Arthur Conan Doyle-lal való barátságának megszakadásához is vezetett. Az író meg volt győződve arról, hogy Houdini saját paranormális képességeit használta, és csak azért leplezett le más médiumokat, hogy saját tekintélyét erősítse.
Hogyan kereste Houdini a hírnevet Hollywoodban?
A legendás illuzionista és szabadulóművész, Harry Houdini nemcsak a színpad csillaga volt, hanem a korai filmművészet úttörője is. A filmben új lehetőségeket látva a trükkök bemutatására, arra törekedett, hogy megörökítse fellépéseinek varázsát és eljuttassa azt nézők millióihoz. Az 1910-es évek végén és az 1920-as évek elején Houdini aktívan szerepelt némafilmekben, nemcsak színészként, hanem producerként és néha rendezőként is.
Az illuzionista filmes debütálása 1918-ban történt, amikor a 15 részes „The Master Mystery” című filmben játszott. Ebben a sorozatban Houdini Quentin Locke ügynököt alakította, aki egy bűnözői csoport ellen harcolt, amelyet a baljós Automaton robot vezetett. Az izgalmas trükkök és egzotikus fegyverek drámaiságot és látványosságot kölcsönöztek a filmnek, kiemelve az illuzionista mesterségbeli tudását.
A következő években Houdini tovább hódította a filmvásznat. 1919-ben jelent meg első egész estés filmje, a „The Grim Game”, amelyet a „Terror Island” (1920) követett, ahol nemcsak színészként, hanem kaszkadőrként is közreműködött. 1922-ben Houdini megalapította saját produkciós cégét és leforgatta a „The Man from Beyond” című filmet, amelyben teljes mértékben megvalósította saját elképzeléseit. Az művész utolsó munkája a „Haldane of the Secret Service” (1923) című film volt, ahol egyszerre volt rendező, producer és főszereplő.
Houdini számára Hollywood nem csupán egy új színpad lett, hanem egy módja annak, hogy halhatatlanná tegye művészetét. A némafilm technikai korlátai ellenére sikerült a vászonra vinnie trükkjeinek feszültségét és drámaiságát, megerősítve ezzel ikonikus státuszát nemcsak a színpadon, hanem a filmművészetben is.
Houdini magánélete: a mágia kulisszái mögött
A bátor illuzionista és szabadulóművész képe mögött egy érzékeny lelkű, a családjához mélyen kötődő férfi rejtőzött. Harry Houdini hűséges volt feleségéhez, Besshez, akivel nemcsak a szerelem, hanem a mágia iránti közös szenvedély is összekötötte. Felesége lett a színpadi asszisztense, és elsajátította a zárak feltörésének és a bonyolult trükköknek a művészetét. A pár kapcsolatát őszinteség és kölcsönös támogatás jellemezte.
Houdininek és Bessnek nem voltak gyermekeik, bár nagyon vágytak rájuk. A történészek feltételezik, hogy a gyermektelenség oka a feleség törékeny egészsége volt. Mivel nem válhattak szülőkké, Harry és Bess szeretetüket az állatokra irányították, amelyek igazi családdá váltak számukra. Otthonukban kutyák, egy törpenyúl, egy teknős, valamint tollas kedvencek – egy papagáj, egy ölyv és egy kanári – éltek. Az állatok örömet és melegséget hoztak a házaspár mindennapi életébe.
Az 1920-as években az újságok azt írták, hogy Houdini fizetése majdnem kétszerese volt az amerikai elnök fizetésének. Az illuzionista hatalmas összegeket költött festményekre és könyvekre. Emellett csekkeket küldött idős embereknek, aranyérméket ajándékozott a szegényeknek, és jótékonysági koncerteket adott kórházakban, árvaházakban és börtönökben.
A híres illuzionista halála
Harry Houdini élete hirtelen ért véget, miközben egy új, szenzációs show-ra készült. A híres illuzionista egy detroiti kórházban halt meg Halloween napján, 1926. október 31-én. A halál hivatalos okaként hashártyagyulladást jelöltek meg, amelyet egy perforált vakbél okozott.
Halálának több verziója is létezik. Az egyik szerint október 22-én két diák látogatta meg a bűvészt a montreali öltözőjében. Amikor Houdini azzal dicsekedett, hogy bármilyen ütést kibír, egyikük figyelmeztetés nélkül kétszer hasba vágta. A bűvész nem volt felkészülve erre a váratlan támadásra, és az erős fájdalom ellenére kénytelen volt folytatni az előadást. Mire kórházba került, Houdini állapota kritikus volt, és az orvosok nem tudtak segíteni.
Néhány történész azt is feltételezi, hogy az illuzionista halálában szerepet játszhattak a spiritiszták, akiket többször leleplezett és megfenyegetett.
Houdini testét abban a koporsóban szállították haza, amelyet az új show-jához szántak, és boncolás nélkül temették el. Az exhumálás ötlete csak 2007-ben merült fel, de soha nem valósult meg.
Houdini emlékezete
Houdini emléke még egy évszázaddal a halála után is él. 1975-ben posztumusz csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán. Alakja regényekben, filmekben és televíziós sorozatokban is megjelenik. A „Houdini” (1953) című filmben Tony Curtis alakította, a 2014-es amerikai televíziós sorozatban pedig Adrien Brody, aki szintén magyar származású. 2023-ban a híres brit énekesnő, Dua Lipa adott ki „Houdini” címmel dalt.
Harry Houdini örökségét David Copperfield gondosan őrzi Las Vegas-i bűvészközpontjában. 2016 júniusában, az illuzionista halálának kilencvenedik évfordulójára, David Merlini művész kezdeményezésére Budapesten megnyílt a House of Houdini – egy bűvészmúzeum és találkozóhely a bűvészek számára, amely a mágia szerelmeseinek legnépszerűbb helyszínének számít.
Források:
