Az „Omega” az egyik legismertebb magyar együttes, amely a „vasfüggöny” mögül indult, és ennek ellenére sikereket ért el a nyugat-európai piacokon is. Az „Omega” a műfaji sokszínűségével, látványos koncertjeivel és karizmatikus frontembereivel vonzotta a közönséget, és így több mint fél évszázadon át fennmaradt. Bővebben olvashat a budapest-trend.eu oldalon.
Az „Omega” együttes megalakulása
Az együttes az 1960-as évek elején alakult több fiatal zenész egyesülésével a „Ciklon” és a „The Prophet” nevű formációkból. Abban az időben még iskolába jártak, különböző helyszíneken játszottak, és nem gondolkodtak a zenekaruk nevén. Azonban a név váratlanul jött, és még a XXI. században is nehéz megmondani, hogyan és mikor.
Benkő László szerint a nevet az iskolai gondnok adta. Állítólag sokáig figyelte a fiúk játékát, és helytelennek tartotta, hogy a zenekaruk névtelen marad. Kóbor János szerint a nevet a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kollégiumában tartott koncert szervezői adták. Láng Péter viszont azt állítja, hogy 1961-ben a zenészek maguk választották a nevet. Állítólag az iskolában tanult szögsebesség témája ihlette őket, és „Omegának” nevezték el magukat. Bárhogy is volt, a legtöbb forrás azt rögzíti, hogy a zenekar 1962. szeptember 23-án egy koncerten jelent meg először „Omega” néven.
Kezdetben a zenekar tagjai Benkő László, Kóbor János, Kovacsics András, Künsztler Tamás, Láng Péter és Varsányi István voltak. Benkő László felelt az énekért, zongoráért és fuvoláért, Kóbor János az énekért és ritmusgitárért, Kovacsics András a szólógitárért, Künsztler Tamás a dobokért, Láng Péter a szaxofonért, Varsányi István pedig a basszusgitárért. Hamarosan csatlakozott a csapathoz Koncz Zsuzsa, a neves magyar énekesnő is.
Az „Omega” együttes felemelkedése
1963-ban az „Omega” részt vett az első beat-fesztiválon, amelyet a Nemzeti Sportcsarnokban rendeztek. Rajtuk kívül fellépett még az „Illés”, a „Metro” és a „Scampolo” is. Láng Péter emlékei szerint a legtöbbjük ugyanazokat a külföldi dalokat játszotta, de mindegyiknek megvolt a saját, egyedi stílusa. Ugyanebben az évben Koncz Zsuzsa elhagyta az „Omega” együttest.
1964-ben csatlakozott a zenekarhoz Laux József, Somló Tamás és Wittek Mária. Laux József Kóbor János és Varsányi István osztálytársa volt, aki dobos és egyfajta menedzser lett az „Omega” számára. Somló Tamás ismerősöktől hallott a zenekarról, és a legenda szerint kifejezetten azért tanult meg dobolni, hogy csatlakozhasson hozzájuk. Wittek Mária akkoriban kezdte énekesi karrierjét.
1966-ban az „Omega” kiadta saját feldolgozásait nyugati slágerekre, köztük a „Paint It, Black” című dalra. Nem ők voltak az egyetlenek, akik a „The Rolling Stones” dalait játszották, de őket kezdték el „a Kelet Rolling Stones-ának” vagy a magyar „The Rolling Stones”-nak nevezni. 1967-ben csatlakozott az „Omegához” Mihály Tamás és Molnár György. Mihály Tamás volt az első tag, akinek zenei végzettsége is volt. Ő felelt a basszusgitárért és az énekért, Molnár György pedig a gitárért. Eközben Somló Tamás és Wittek Mária eltávolodtak a zenekartól.
1967-ben az „Omega” kiadta első saját dalát „Nem szeretlek” címmel. A dal egy fiú és egy lány romantikus kapcsolatának megszakadásáról szól. „Nem egymásnak születtünk. Ne találkozzunk többet. Így lesz jobb neked is.” Nem meglepő, hogy ez a könnyed és romantikus dal hamar elnyerte a fiatalok, különösen az összetört szívűek tetszését. Az „Omega” együttes hamarosan népszerűvé vált.
Az „Omega” együttes fejlődése
1968-ban a Magyar Rádió angol nyelvű adásának egyik munkatársa azt tanácsolta az „Omegának”, hogy menjenek angliai turnéra, tekintve, hogy angolul is énekelnek. A zenészek úgy döntöttek, ez egy jó lehetőség, és megszervezték a külföldi utat. Igaz, azzal a feltétellel, hogy kissé megváltoztatják a nevüket: hozzáadták a „Red Star” nevet, hogy mindenki tudja, honnan jöttek. Angliában a leghíresebb klubokban léptek fel, és még lemezszerződést is kaptak egy album felvételére.
1968-ban az „Omega” felvett egy albumot Angliában, visszatért Magyarországra, majd ugyanabban az évben újra Angliába utazott egy második albumért. Amikor a magyar lemezgyártó vállalat erről tudomást szerzett, „visszafordította” a zenekart. A kommunista Magyarország számára elfogadhatatlan volt, hogy egy népszerű magyar együttes az első albumait a „burzsoá” Nyugaton adja ki.
1969-ben az „Omega” kiadta második, „10 000 lépés” című albumát, amely olyan slágereket tartalmazott, mint a „Petróleumlámpa” és a „Gyöngyhajú lány”. Utóbbi dal nemzetközi sikert aratott, többek között különdíjat nyert a tokiói Yamaha Fesztiválon. Később a „Scorpions” is feldolgozta.
1970-ben két kislemezt vettek fel és befejezték a harmadik albumukat. Az album egy progresszívebb, keményebb munka az előző kettőhöz képest. 1971-ben Laux József és Adamis Anna elhagyták a zenekart. Csak Benkő László, Kóbor János, Mihály Tamás, Molnár György és Debreceni Ferenc maradtak. Benkő László a billentyűs hangszerekért, Kóbor János az énekért, Mihály Tamás a basszusgitárért és az énekért, Molnár György a gitárért, Debreceni Ferenc pedig a dobokért felelt. A tagcsere után a zenekar gyorsan talpra állt és sikeresen lépett fel Prágában. Két kislemezt vettek fel, és kiadtak egy új albumot „Élő Omega” címmel.
1973-ban az „Omega” exkluzív szerződést kötött a nyugatnémet „Bellaphon” lemezkiadóval, ami lehetővé tette a zenészek számára, hogy angol nyelvű albumokat adjanak ki Nyugat-Európában. Ennek eredményeként több angol nyelvű albumot is kiadtak, amelyek közül néhány aranylemez lett. Az 1970-es évek második felében az „Omega” zenéje újabb átalakuláson ment keresztül. Megjelent az úgynevezett „space rock” stílus. Ez a korszak három jelentős albumot hozott: a „Time Thief”-et, az „On the Road to the Stars”-t és a „Gammapolis”-t.
Az „Omega” együttes hanyatlása
Az 1980-as évek elején az „Omega” megszakította a kapcsolatot a nyugatnémet „Bellaphon” kiadóval, és helyette a „Warner”-rel kötött szerződést két albumra. Az angol nyelvű „Working” 1981-ben jelent meg, majd a magyar nyelvű „Az arc” című album. Ezek az albumok eltávolodást mutattak a korábbi „space rock” stílusuktól. 1987-ben az „Omega” kiadta a „Babylon” című albumot, majd hosszú szünetet tartott.
1994-ben az „Omega” visszatért, és egy nagyszabású koncertet adott a Népstadionban. 1995-ben megjelent a „Trans and Dance” című album, ami egy új korszak kezdetét jelentette a zenekar számára. A 2000-es években az „Omega” ismét aktívan turnézott, és 2006-ban kiadta utolsó stúdióalbumát, a „Testamentum”-ot. 2012-ben ünnepelték fennállásuk ötvenedik évfordulóját, amelyet egy szimfonikus turné, az „Omega Rhapsody” zárt le.
2013-ban az „Omega” együttes Kossuth-díjat kapott, elismerve ezzel a magyar zenei kultúrában betöltött szerepét. 2017-ben megjelent a „Volt egyszer egy Vadkelet” című albumuk. Az együttes továbbra is aktívan koncertezett, de 2020-ban két alapító tag, Benkő László és Mihály Tamás elhunyt. 2021 decemberében Kóbor János, az „Omega” frontembere is meghalt, ami gyakorlatilag lezárta az együttes történetét.
Több mint 50 millió eladott lemezével az „Omega” a magyar popzene történetének egyik legsikeresebb együttese. Innovatív színpadi megjelenésük, mint például a füstgépek, lézershow-k és projektorok elsőként való használata, forradalmasította a magyar koncertkultúrát. Az együttes fontos szerepet játszott a magyar rockzene nemzetközi elismertetésében, és hatása a mai napig érezhető.
Források:
- https://web.archive.org/web/20160927013811/http://www.passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=35954
- https://mult-kor.hu/maig-rejtelyek-ovezik-az-omega-zenekar-megalakulasanak-tortenetet-20240923
- https://rock-on.hu/2020/12/27/omega-egyuttes/
- https://www.blikk.hu/galeria/kobor-janos-halala-elete-kepeken-omega-me/kctrz5d
