Kárpátia együttes története: patrióták vagy bűnözők?

A „Kárpátia” Magyarország egyik legfelháborítóbb és legbotrányosabb rockegyüttese. Egyesek a hazafias érzelmeiért szeretik, míg mások marginálisnak és veszélyesnek tartják. Miért van szüksége a Kárpátia-nak Erdélyre, a Keleti-Kárpátokra és Ungvárra, mi köze van ehhez a „tiszta vérnek”, és hogyan reagálnak erre más nemzetek? Bővebben – olvassa a budapest-trend.eu weboldalon.

A „Kárpátia” együttes megjelenése

2003-ban a „Cool Head Klan” rockegyüttesből származó Petrás János, Csiszér Levente és Bankó Attila alapította meg a „Kárpátia” nevű zenekart. Petrás János volt a felelős az énekért és a basszusgitárért, Csiszér Levente a gitárért, Bankó Attila pedig a dobokért. Ugyanabban az évben adták ki első albumukat „Hol vagytok, székelyek?” címmel.

A „Hol vagytok, székelyek?” című album öt dalt tartalmazott. Ezek között szerepelt az „Ó Bujdosó Székely”, a „Hazám Hazám” és a „Valahol tőled távol”. Az „Ó Bujdosó Székely” című dal a székelyek földjükről való elűzéséről szól. „Hol vagytok, székelyek, rátok bíztam ezt a földet. Elvették tőled, az országod valaki másé lett”.

A székelyek egy magyarul beszélő etnikai csoport, amely a Székelyföldön, Erdélyben él. 1920-ig ez a terület Magyarországhoz tartozott, de a trianoni békeszerződés aláírása után Romániához került. Sok magyar számára Erdély elcsatolása nemzeti tragédiává vált, és vissza akarták szerezni. Pontosan ilyen revansista érzelmeket tükröz a Kárpátia együttes „Ó, bujdosó székely” című dala.

A „Hazám Hazám” című dal Magyarországot és annak természetét dicsőíti. „Hazám, hazám, te vagy mindenem. Tudom, hogy neked köszönhetem az életemet”. Míg a „Valahol tőled távol” egy magyar katona keserű sorsáról énekel, aki előre látja a halálát.

A „Kárpátia” együttes fejlődése

2003-ban megjelent a zenekar második albuma, az „Így volt! Így lesz!”. Tizennégy dalt tartalmazott, köztük a „Csatadal”, a „Magyar föld” és „Az én apám” címűeket. A „Csatadal” a magyarokat csatába hívja. És bár a dal nem nevezi meg, ki ellen, valószínűleg Romániára utal. „Vágd, üsd – hisz nem apád! No, gyerünk, ne sajnáld!”.

A „Magyar föld” című dal egyértelműen kimondja, hogy a magyaroknak nem szabad lemondaniuk történelmi földjeikről. „Hiszünk, hiszünk, hogy Magyarország újra feltámad!”. Amint látható, a „Kárpátia” együttes folyamatosan Magyarország múltjához fordul, és „Az én apám” című dal sem kivétel.

„Az én apám” című dal az 1956-os eseményekről, a magyar forradalomról szól, amely a sztálini terror elleni felkelés volt. „Apám ötvenhatban golyók között járt… Apám látta, ahogy a tankok gördültek.” Sajnos a forradalom elbukott, de sok magyar nem felejtette el, és azóta negatívan viszonyult a kommunista rezsimhez.

Ezenkívül 2003-ban csatlakozott a „Kárpátia” együtteshez Bíró Tamás és Galántai Gábor. Az előbbi a gitárért, az utóbbi a billentyűs hangszerekért felelt.

A „Kárpátia” együttes ideológiájának megszilárdulása

2004-ben a „Kárpátia” együttes kiadta a „Tűzzel, vassal” című albumot. Tizenhárom dalt tartalmazott, köztük a „Szárnyaszegett”, az „Egy az Isten, egy a nemzet” és a „Nem eladó” címűeket.

A „Szárnyaszegett” című dalban az előadók Istent kérik, hogy segítse a magyarokat céljuk elérésében – Nagy-Magyarország újjászületésében. „Emeljük fel a zászlót, hogy mindenki lássa: újra Kossuth katonái leszünk.” Itt Kossuth Lajosról van szó, az 1848-as forradalom egyik vezetőjéről és a magyarok nemzeti hőséről.

Hasonlóképpen, az „Egy az Isten, egy a nemzet” című dalban az előadók Istent kérik, hogy védje meg Magyarországot és népét, amely „Nagy-Magyarországért vérzett”. A „Nem eladó” című dal pedig összefoglalja: a magyar föld felbecsülhetetlen, és a hazafiaknak nincs joguk ezt elfelejteni.

2005-ben a „Kárpátia” kiadta a „Hősi énekek” című gyűjteményt, amely tizenkét dalból állt. Köztük a „Kárpátok zengjetek”, a „Lesz még” és a „Karácsony”. A „Kárpátok zengjetek” című dalban már nemcsak revansista, hanem náci hangulatok is fellelhetők. „Kárpátok, zengjetek! Énekeljetek újra az erőről! Legyen, mint régen. Tiszta legyen a nemzet újra!”.

A „Lesz még” című dalban először említik nyíltan a trianoni békeszerződést és ukrán városokat. „Vesszen, vesszen Trianon! Lesznek még rádiósok, lesznek még bombázók Kecskeméten, Munkácson, Ugocsán, Ungváron.” E dalok hátterében a „Karácsony” meglehetősen ártatlannak tűnik. Bár abban is Magyarország történelmi területeinek visszatéréséről van szó.

2006-ban a „Kárpátia” kiadta a „Piros, fehér, zöld” című albumot, amely tizenhárom dalt tartalmazott. Köztük a „Keleti Kárpátok”, a „Neveket akarok hallani” és a „Pálinka”. A „Keleti Kárpátok” című dalban az ukrán Kárpátokat említik, amelyeket a magyarok állítólag vissza akarnak szerezni. „Még találkozunk, a remény nem hal meg.”

A „Neveket akarok hallani” című dalban az előadók gyűlöletüket fejezik ki azok iránt, akik hozzájárultak az 1956-os magyar forradalom elbukásához. A „Kivándorlók dala” a haza utáni vágyakozásról szól.

2007-ben a „Kárpátia” kiadta az „Istenért, hazáért” című albumot, amely tizenkét dalt tartalmazott. Köztük a „Magyarnak születtem”, az „Árpád apánk induló” és az „Erdély szabad”. Ezek, akárcsak az előzőek, tele vannak szélsőjobboldali patriotizmussal, revansista eszmékkel és Magyarország történelmének romantizálásával. A következő években a „Kárpátia” együttes továbbra is hasonló jellegű tartalmakat adott ki, ami miatt többször is botrányba keveredett.

A „Kárpátia” együttes botrányai

Például 2013. március 15-én a „Kárpátia” frontembere, Petrás János megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Állítólag azért, mert fejleszti a nemzeti rockzenét és hozzájárul a magyar kultúra és identitás megőrzéséhez. Erre a zenekar rajongói pozitívan reagáltak, de a kritikusok így vélekedtek: a zenekar politikailag töltött szövegei és nyilatkozatai megosztóak, és nem mindig szolgálják a társadalmi egységet.

A „Kárpátia” együttes legsúlyosabb botránya 2014. június 6-án történt, amikor Csíkszeredában koncerteztek. A dalok előadása és a közönséggel folytatott párbeszéd során a zenekar énekese, Petrás János románellenes érzelmeket szított, és intoleranciára, valamint a románok elleni fizikai erőszakra uszított. Az ügyészség vádat emelt ellene, és 2017 decemberében a Marosvásárhelyi Kerületi Bíróság pénzbírság megfizetésére kötelezte, és három évre eltiltotta a romániai fellépésektől.

Az ítélet szerint Petrás János megsértette azt a törvénycikket, amely tiltja az emberiesség elleni bűncselekményekért felelős személyek kultuszát, valamint a fasiszta, rasszista és xenofób eszmék terjesztését. A bíróság megállapította, hogy a koncerten elhangzottak túllépték a törvény által garantált szólásszabadság határait, és irredenta, gyűlöletkeltő eszméket terjesztettek.

Petrás János visszautasította a vádakat, és kijelentette, hogy minden magyarnak joga van véleményt nyilvánítani a trianoni békeszerződésről, és hogy a magyar katonák hősiességét katonadalokban éneklik meg. Sőt, azt állította, hogy a „háború”, amelyet a zenekar számos dalában említenek, egy metafora, és az elvesztett területeket békés úton is vissza lehet szerezni.

Források:

1. https://index.hu/kultur/2013/03/16/kituntettek_a_szelsojobboldali_karpatia_enekeset_is/
2. https://www.bocskairadio.org/en/lead-singer-far-right-hungarian-rock-band-karpatia-banned-romania-3-years/ 
3. https://mindenszo.hu/a-karpatia-kimeletlenul-beszolt-az-ellenzeknek-egyszeruen-senkik-vagytok/ 
4. https://hang.hu/publicisztika/lopta-a-nevet-a-karpatia-104750