A 20. század elején a színház Budapesten virágzott. Önálló művészeti ággá vált, amelyben a közönség egyre több széles körben elérhető kulturális szórakozási lehetőséget fedezett fel. További információ a budapest-trend.eu oldalon található.
Archív feljegyzések

Az 1913-as Magyar Színházi Művészeti Almanach bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Budapest határain belül és kívül egyaránt több régi színházi épület létezett. Ezeket állandó és alkalmi előadások számára használták. A fővároson kívül ezekből hetven épült az 1870-es évek után. Az almanach leírást nyújtott a jegyárakról, a színházak befogadóképességéről, valamint arról, hogy kik támogatták anyagilag a színtársulatokat.
A színház és a mozgósítás

Amikor kitört az első világháború, a színészeket és a színházi dolgozókat is besorozták a frontra. Elvitték a katonai koncertek szereplőit is, akik gyakran kísértek zenei előadásokat. Így 1918-ban a színházi szezon nem a békeidőkre jellemző módon indult el. A színházak vezetőit és a dramaturgokat az is aggasztotta, hogy egyáltalán helyénvaló-e szórakoztató műsorokat tartani a háború idején. Szabad-e színházi előadásokat rendezni, amikor az emberek az utolsó fillérjeikből élnek? A színházak pénzügyi fennmaradása szintén kérdésessé vált.
Ennek ellenére a színházi szezon elkezdődött, sőt, valódi színházi fellendülést hozott a budapesti életbe. A kreatív kísérletezés időszaka kezdődött. Népszerűvé váltak olyan sorozatok, mint a „Színház”, a „Írók Színháza”, később pedig az „Írói Színházi Előadások” és a „Írók Kísérleti Színháza” a Népszavánál. A háború ellenére a főváros és vidéki színházi központok kulturális élete nem hanyatlott.
Színházi Élet
A színházművészet fejlődésében és népszerűsítésében a magyar sajtó is fontos szerepet játszott. Az 1912 és 1938 között megjelenő népszerű budapesti heti lap, a Színházi Élet illusztrált irodalmi kiadványként jelent meg. Főszerkesztője hitt abban, hogy a Színházi Élet feladata, hogy tájékoztassa és esztétikai élményt nyújtson az olvasóknak. Ez nem volt bulvárlap, nem közölt botrányokat vagy pletykákat. Csak színház, csak művészet – politika és kritika nélkül. A Színházi Élet fennállása 26 éve alatt egyetlen per sem indult ellene.
Mielőtt a Színházi Élet megjelent, Budapesten már hat színházi újság is működött. A Színházi Élet alapítói felismerték, hogy anyagi támogatás nélkül nincs kereskedelmi siker. Szükségük volt mecénásra, és hamarosan találtak is egyet.
A Színházi Élet körül néha feszültségek támadtak, hiszen sok irigye volt. Kezdetben színházi, irodalmi és művészeti hetilapként indult. Mindig akadtak témák az írásra. Egy időben „Színházi élet és mozi” néven jelent meg, így a Színházi Élet fokozatosan bővítette témakörét.
Színházi utca

A színházi élet az első világháború után sem szűnt meg. A második világháborút követően a legtöbb színházat államosították. A kommunista rendszer saját szabályokat diktált, de Budapest kulturális élete továbbra is virágzott.
Budapesten található a régi Nagymező utca, amelyet a helyiek egyszerűen csak színházi utcának neveznek. Néha „pesti Broadwayként” is említik. Itt találhatók Budapest színházai és színházi intézményei, amelyek minden évben telt házakat vonzanak. Ha szeretné átélni a kulturális Budapest hangulatát, keresse meg a Nagymező utcát a Google térképén, majd induljon el egy érdekes előadásra a főváros híres színházaiba!





